|
|
|
2007-11-29 21:59:03, csütörtök
|
| |
| |
A végső tabu megtörése: az Izrael lobbi hatása az amerikai külpolitikára
cs, 2007-11-29 22:00
Mearsheimer és Walt könyve korszakot nyitott
2002 őszén az Atlantic Monthly nevű amerikai folyóirat - kezdi nemrégiben megjelent könyvét az Egyesült Államok két vezető külpolitikai szakértője - felkérte őket, hogy írjanak hosszabb cikket az Izrael lobbiról és hatásáról az amerikai külpolitikára.
A Chicago Egyetem és a Harvard Egyetem tanára két éven át dolgozott a tanulmányán, szoros együttműködésben a folyóirat szerkesztőivel.
A szerkesztők 2005 februárjában értesítették őket, hogy a havilap eláll a tanulmány közlésétől.
Sok kaland után a tanulmány rövidített változatát 2006 márciusában a London Review of Books közölte, és az felkerült az internetre a Harvard Egyetem John F. Kennedy School of Government intézetének logójával, amely intézetnek Stephen M. Walt akkor dékánja volt.
A tanulmányból könyvvé bővült kötet fülszövegének tanúsága szerint az Izrael lobbi a ,,frissebb emlékezet" óta az Egyesült Államok legvitatottabb tanulmánnyá vált.
Szintén e fülszövegen olvasható, hogy amióta Samuel Huntington 1993-ban megjelentette A civilizációk összecsapását ,,egyetemi tanár esszéje ekkora erővel még nem robbant".
Ha ez igaz a tanulmányra, a könyvre még inkább.
A kötet globálisan robbant.
Egyszerre - ugyanazon a napon - jelent meg ugyanis az angolszász, valamint fordításban a német és a francia piacon, igen tekintélyes kiadóknál. Nemrégiben pedig az egyik vezető olasz kiadó, a Mondadori hozta forgalomba.
Szögezzük le: míg a nyugati világ csaknem teljes egészében a fősodratú médiát a tabutöréstől való félelem meglehetős kordában tartja, a könyvek terén jóval nagyobb a szabadság. Az Egyesült Államok ez szinte teljeskörű. Ez alól egyedülálló kivétel minden bizonnyal Nagy-Britannia, ahol a fősodratú írott sajtó ,,szabadságkerete" is rendkívül tág.
Sajátos módon nálunk a helyzet fordított: míg a fősodratú könyvkiadásban - ,,hála" nem utolsósorban a terjesztés erős korlátjainak - a tabukat csak olykor-olykor töri át egy-egy munka, a fősodratú sajtóban szinte ,,brit" szabadság uralkodik.
Mivel Mearsheimer és Walt könyve igen nagy bizonnyal még jó ideig nem láthat napvilágot Magyarországon, egy arról megjelent szokványos recenzió nagyjából olyan hatást kelthetne, mint a kádári időkben a ,,burzosá tételeket" támadó marxisták könyvbírálatai, amelyeknek alapvető hibájuk az volt, hogy az eredeti könyvekhez a nagyközönség nem juthatott hozzá.
A leghelyesebb út tehát e könyv lényegi elemeinek helykorlátokat megszabó ismertetése.
De előtte még a két tudóst, valamint 484 oldalas, 127 oldalnyi jegyzettel ellátott, kötetté bővített tanulmányát ért amerikai ,,bírálatokról".
Az ellenük irányuló, igen sokszor csatorna-szintű támadások meghökkentő vonása, hogy azok mozgatórugói és technikái szinte tükörképe annak a módszernek, amelyhez itt naponta és minden téren hozzászoktunk a balliberális médiában. Mindez azért meghökkentő, mert Amerikában nem a középszer támadásairól van szó, hanem a magukról ez alkalommal elfeledkezett egyetemi emberek soha nem látott lealacsonyodásáról.
Először is, a lövések nem annyira a munkát, hanem a szerzőket személyükben érte elképesztő hazugságok formájában, ami bizonyos mértékig ,,érthető", mert a szövegen és érveken igazán nehéz fogást találni.
Mearsheimer és Walt így lett egyszerre - ,,természetesen" - ,,antiszemita", ,,hazug" és könyvük ,,Cion bölcseinek aktualizált változata". Akár Carter volt amerikai elnök (ő korábban Izraelnek hozta el a békét és emiatt kapott Nobel-díjat), akinek Béke - nem apartheid című könyve miatt a ,,neonácik barátjának" és ,,zsidógyűlölőnek" bélyegezték.
A két politológust összehasonlították a fajelméletet valló David Duke-kal és azt hazudták, hogy a két tudós ,,neonáci internetes honlapokról másolták" forrásanyaguk nagy részét. Ezt a bírálók azzal a céllal hangoztatták, hogy a bigottnak és szélsőségesnek beállított szerzők érvrendszerét az olvasók ne vegyék komolyan.
Ha ugyanakkor a tények és a logika a bírálók oldalán álltak volna, nem kellett volna jellemgyilkosságot megkísérelniük a kötet diszkreditálására.
A hazai módszertanból ismert egyéb elemekkel is találkozhatunk a bírálatokban. Olyan érveiket ,,vesézték ki", amelyek megtalálhatatlanok könyvükben és ,,átsiklottak" olyan fontos megállapításokon, amelyeket kiemeltek. A taktika egyszerű: a megcáfolhatatlan érvek helyett a befeketítők olyan gondolatokat tulajdonítanak a szerzőknek, amelyeket keményen megtámadnak, majd ,,könnyedén leverik" őket.
Bevetették azután a Magyarországon a ,,papagájkommandó" terminus alatt régen ismert technikát is: oly sok helyen és annyiszor ismételve támadták a szerzőket és könyvüket, hogy a semleges megfigyelőkben is az az érzés támadhat: Mearsheimer és Walt kutatása valóban ,,zűrös". És egyúttal elvonják a figyelmet a tényleg fontos témáktól azért, hogy a lényegtelen kérdéseken rágódtassák a közvéleményt.
A bírálók azonban kudarcot vallottak.
Az Izrael lobbitól visszhangzik a New York Times, a Foreign Affairs, a Wall Street Journal, a Washington Post, valamint az Atlanti-óceán másik partján is a nagy lapok és folyóiratok.
Ami még ennél is fontosabb: mint annak egyértelmű, aki figyelemmel követi a mérvadó nyugati médiát, ma már beszélhetünk a M&W könyv előtti és utáni korszakról. Ahogyan az Annapolisban az izraeli-palesztin ,,konfliktust" - értsd izraeli megszállást - rendezni kívánó megbeszélések előestéjén a Financial Times-ban a neves amerikai politológus, Anatol Lieven írta, szinte remény sincs a kérdés megoldására addig, ameddig az amerikai kormányt az Izrael lobbi olyan mértékben befolyásolja, mint azt, emeli ki Lieven, Mearsheimer és Walt könyvében bemutatta.
Miről szól tehát könyvük?
Tézisük lényege: az a mérhetetlenül nagy anyagi és diplomáciai támogatás, amelyet az Egyesült Államok nyújt Izraelnek, nem magyarázható meg stratégiai vagy erkölcsi alapon. A különleges kapcsolat nagy mértékben egyének és szervezetek laza koalíciójának politikai hatására alakul. Ez a koalíció aktívan dolgozik azért, hogy az amerikai külpolitikát Izrael-barát irányba terelje.
Mearsheimer és Walt egyértelművé teszi, hogy ez a koalíció, vagyis az ,,Izrael lobbi" egyáltalában nem valamiféle titkos összeeskűvés, hanem nyíltan működő emberek és szervezetek összessége, amely még dicsekszik is roppant befolyásával.
A két társadalomtudós azt állítja, hogy a lobbi igen jelentősen meghatározza azt, hogy Amerika milyen álláspontot foglaljon el Irakkal, Szíriával, Iránnal, Libanonnal és természetesen az izraeli-palesztin konfliktusal kapcsolatban. Azt is állítják, hogy a lobbi által kierőszakolt politika sérti mind az amerikai nemzeti érdeket, mind pedig Izrael hosszú távú biztonságát. Sőt, a lobbi befolyása alakítja még Washington kapcsolatait Amerika fontos szövetségeseivel, és növeli azt a veszélyt, amely valamennyi országra leselkedik a globális dzsihadista terror részéről.
A könyv két, fő részre oszlik.
Az első rész az Egyesült Államok, Izrael és a lobbi címet kapta.
A második A lobbi működésben címet.
Az első rész fejezetcímei: A nagy jótevő; Izrael: stratégiai hozadék vagy ballaszt?; Az eltűnő morális eset; Mi az ,,Izrael lobbi"?; Útmutató a politikai folyamathoz; A közbeszéd fölötti uralom.
A második rész fejezetcímei: A lobbi a palesztinok ellen; Irak és a Közel-Kelet átalakításának álma; Szíria célbavétele; Irán a célzókeresztben; A lobbi és a második libanoni háború; Következtetések: mi a teendő?
A szerzők már könyvük elején leszögezik, hogy az Izrael érdekében folytatott számos politikai folyamat veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot. Az Izraelnek és Izraelnek a palesztin területek huzamos megszállásában nyújtott támogatás az arab és iszlám világban mindenütt amerikaellenes érzéseket kelt és ezáltal növeli a nemzetközi terrorizmus veszélyét, valamint nehezebbé teszi Washingtonnak, hogy más problémákkal foglalkozzon, mint például Irán nukleáris programjának leállításával.
Mearsheimer és Walt könyvében igen sok közvéleménykutatás meglepő adataira is hivatkozik. Az amerikai nyilvánosság annak ellenére, hogy a fősodratú amerikai média az Izraelt érintő kérdéseket szinte csak az Izrael lobbi szája íze szerint kezeli, egyáltalában nem foglal el a kormánnyal azonos álláspontot. Például 2006 októberében a megkérdezettek 39 százaléka jelentette ki, hogy az iraki háború kirobbantásában és folytatásában az izraeli lobbinak a kongresszusra és Bush elnökre gyakorolt hatása kulcsfontosságú volt.
A két egyetemi tanár leszámol azzal a széleskörűen hangoztatott nézettel is, hogy az úgynevezett olajlobbi vagy a gazdag arab olajtermelők jelentős ellensúlyt képeznek az Izrael lobbival szemben, ugyanis e lobbiknak pontosan az ellenkező az érdeke, mint amilyen politikát ma folytat Washington az Izrael lobbi hatására: mind az olajvállalatoknak, mind pedig az arab olajtermelőknek létfontosságú érdeke az olajkitermelés és olajszállítási utak biztosítása, amit súlyosan veszélyeztet az Egyesült Államok közel-keleti katonai akciói és az Irán elleni katonai fellépés.
Leszámolnak azzal a mítosszal is, hogy Izrael bármilyen stratégiai értéket jelentene a hidegháború után az Egyesült Államok számára. A hidegháborúban ez még így volt, hiszen Izrael ellensúlyt képezett a szovjet terjeszkedési törekvések feltartóztatásában, de a mai helyzet pontosan ennek ellentettje: Washington stratégiai érdeke éppen az lenne, ha az arab államokkal tartana fenn stratégiai szövetséget.
Ami pedig a morális indoklást illeti, Walt és Mearsheimer bemutatja azt, hogy Izrael a világ demokratikus berendezkedésű országai közül a legsúlyosabb emberjogi és emberiség elleni bűnöket követ el.
Kivesézik azt az álságos érvet is, hogy a két országot - az Egyesült Államokat és Izraelt - a kölcsönös terrorista fenyegetés kapcsolja össze. Az ok-okozati kapcsolat pontosan fordított. Az Egyesült Államok nem azért kötött szövetséget Izraellel, mert hirtelen felfedezte, hogy közös veszélynek vannak kitéve a ,,globális terrorizmustól". Éppen ellenkezőleg: az Egyesült Államoknak jó részt azért van ,,terrorizmus problémája", mert régóta támogatja Izraelt.
Ami pedig azt a nagy buzgalommal terjesztett tévhitet illeti, hogy a muszlimok az Egyesült Államokban az ott uralkodó szabadságot gyűlölik, egyebek között idézik a Pentagon tudományos védelmi tanácsának 2004-es jelentését, amelyben az olvasható, hogy ,,a muzulmánok nem 'szabadságunkat' gyűlölik, hanem politikánkat".
A 9/11-es terrortámadásokat vizsgáló bizottság pedig elismerte, hogy ,,az arab és a muzulmán világban az Egyesült Államoknak az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos politikája és iraki politikája az, amelyről a nép széltében-hosszában beszél".
Egyébként az Izrael lobbi hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében is, hogy a közbeszédben a palesztin területek izraeli megszállását és az ebből fakadó konfliktust ne állítsák be az Egyesült Államok és a világ szempontjából központi vagy fontos kérdésnek, hanem azt marginálisnak fessék le.
A szerzők könyvük végén kifejezik reményüket, hogy az hozzá járul az általuk felvetett kérdések nyílt megvitatásához.
Annak ellenére, hogy az Izrael lobbi mindent megtett ennek megakadályozására - beleértve sikeres nyomásgyakorlást nyílt vitákra úgy, hogy a vitát rendező egyetemektől anyagi hozzájárulások megvonásával fenyegetett -, Mearsheimer és Walt vágya talán még eredeti elképzelésüknél is jobban teljesült.
Bátorságukat tehát siker koronázta.
Ugyanakkor feltehető a kérdés, vajon akad-e Magyarország egy-két, hozzájuk hasonlóan bátor társadalomtudós, akik megvizsgálják, vajon nálunk van-e hasonló jelenség? Mint például az, amikor a deklaráltan a piacról élő sajtótermékek mélyen hallgatnak fogyasztóikat vélhetően nagyon is érdeklő olyan kérdésekről, mint Simon Peresz izraeli elnök kijelentése országok, közöttük Magyarország ,,felvásárlásáról"? Mégpedig olyan, magukat szuperbátornak lefestő hírközlők, amelyek a többség legmélyebb érzéseit sértő ,,jelenségekről" máskor látható örömmel adnak részletes beszámolót azzal az indoklással, hogy ,,az embereket érdeklő kérdéseket" nem hallgathatók el.
Valóban.
Lovas István
http://jobbik.net/index.php?q=node/5360 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: nyomásgyakorlást, szövetségeseivel, megcáfolhatatlan, együttműködésben, megállapításokon, papagájkommandó, kirobbantásában, társadalomtudós, kulcsfontosságú, következtetések, célzókeresztben, felvásárlásáról, szabadságkerete, elképzelésüknél, erőfeszítéseket, olajtermelőknek, zsidógyűlölőnek, hidegháborúban, megvitatásához, szerkesztőivel, olajszállítási, szabadságunkat, legvitatottabb, terrorizmustól, berendezkedésű, magyarországon, tulajdonítanak, találkozhatunk, megkísérelniük, szélsőségesnek, megfigyelőkben, helykorlátokat, amerikaellenes, megkérdezettek, megszállásában, könyvbírálatai, végső tabu, amerikai külpolitikára, folyóirat szerkesztőivel, szerkesztők 2005, havilap eláll, tanulmány közlésétől, tanulmány rövidített, tanulmányból könyvvé, civilizációk összecsapását, kötet globálisan, francia piacon, egyik vezető, nyugati világ, fősodratú médiát, tabutöréstől való, könyvek terén, Atlantic Monthly, Egyesült Államok, Chicago Egyetem, Harvard Egyetem, London Review, Harvard Egyetem John, Kennedy School, Stephen, Samuel Huntington, Mivel Mearsheimer, Akár Carter, David Duke-kal, York Times, Foreign Affairs, Wall Street Journal, Washington Post, Financial Times-ban, Anatol Lieven, Egyesült Államokat, Egyesült Államoknak, Egyesült Államokban, Simon Peresz, Lovas István,
|
|
|
|
|
|
| végső tabu, amerikai külpolitikára, folyóirat szerkesztőivel, szerkesztők 2005, havilap eláll, tanulmány közlésétől, tanulmány rövidített, tanulmányból könyvvé, civilizációk összecsapását, kötet globálisan, francia piacon, egyik vezető, nyugati világ, fősodratú médiát, tabutöréstől való, könyvek terén, fősodratú írott, helyzet fordított, fősodratú könyvkiadásban, terjesztés erős, tabukat csak, fősodratú sajtóban, arról megjelent, kádári időkben, eredeti könyvekhez, ellenük irányuló, balliberális médiában, középszer támadásairól, szerzőket személyükben, fajelméletet valló, bírálók azzal, céllal hangoztatták, bírálók oldalán, kötet diszkreditálására, hazai módszertanból, taktika egyszerű, megcáfolhatatlan érvek, befeketítők olyan, semleges megfigyelőkben, tényleg fontos, lényegtelen kérdéseken, bírálók azonban, nagy lapok, mérvadó nyugati, izraeli-palesztin „, neves amerikai, kérdés megoldására, amerikai kormányt, különleges kapcsolat, koalíció aktívan, amerikai külpolitikát, lobbi igen, izraeli-palesztin konfliktusal, lobbi által, amerikai nemzeti, lobbi befolyása, globális dzsihadista, első rész, lobbi címet, lobbi működésben, nagy jótevő, eltűnő morális, politikai folyamathoz, közbeszéd fölötti, második rész, palesztinok ellen, második libanoni, amerikai nemzetbiztonságot, palesztin területek, nemzetközi terrorizmus, amerikai nyilvánosság, fősodratú amerikai, kormánnyal azonos, iraki háború, izraeli lobbinak, széleskörűen hangoztatott, úgynevezett olajlobbi, gazdag arab, arab olajtermelőknek, hidegháború után, szovjet terjeszkedési, arab államokkal, morális indoklást, világ demokratikus, legsúlyosabb emberjogi, álságos érvet, kölcsönös terrorista, ok-okozati kapcsolat, nagy buzgalommal, muzulmán világban, izraeli-palesztin konfliktussal, ebből fakadó, világ szempontjából, szerzők könyvük, hozzá járul, általuk felvetett, vitát rendező, többség legmélyebb, embereket érdeklő, nyomásgyakorlást, szövetségeseivel, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3451
- e Hét: 17681
- e Hónap: 28792
- e Év: 182288
|
|
|
Offline
